Az európai televíziós fogyasztás rendületlenül nemzetinek tekinthető az EU-ban
2012.10.03. 09:35
szerző: Nyakas Levente
Az Európai Bizottság 2012. szeptember 24-én közzétette jelentését, mely szerint a tagállamok megfelelnek az AVMS irányelv európai művekre vonatkozó szabályának, ugyanakkor az alkotások többsége hazai gyártású.
Az Európai Bizottság az ún. AVMS (2010/13/EU) irányelvben foglalt kötelezettségének eleget téve, nyilvánosságra hozta jelentését az európai művek az EU területén nyújtott, lineáris és lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokban történő támogatásáról. Az AVMS irányelv fő újítása ezen a területen a korábbi TVWF irányelvhez (89/552/EGK irányelv) képest, hogy a televíziós műsorszolgáltatás mellett a VoD szolgáltatások körében is megfogalmazza az európai alkotások előállítása és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése ösztönzésének szükségességét.
Így tulajdonképpen a 2009–2010-es időszakra vonatkozóan egy dokumentumban két jelentést tett le a Bizottság. Ami a jelentés televíziós részét illeti, az európai művek aránya a vizsgált időszakban növekedett az EU televíziós csatornáin: 2009-ben 63,8%, 2010-ben pedig 64,3% volt, ami fél százalékpontos növekedést jelent. Ha egy korábbi időszakhoz viszonyítunk, akkor ahhoz képest is növekedést tapasztalhatunk, hiszen 2007–2010 viszonylatában 1,7 százalékpontos növekedést mutat az európai művek aránya.
A Bizottság mindemellett megjegyzi, hogy a fenti arányokon belül a nem hazai művek aránya csupán 8,1% volt. A megjegyezés annak szól, hogy a nevezett irányelvi szabály 1989-es bevezetésének indoka éppen az volt, hogy – ellensúlyozandó az amerikai filmipar permanens sikerét az európai médiapiacon – egy erős, egységes európai filmpiac jöjjön létre Európában, egy olyan élénk piac, amelyben egyrészt a tagállamok alkotásai könnyen megjelenhetnek egymás piacain, illetve amelyet koprodukciós alkotások jellemeznek.
Az EU-n belül az irányelvi szabály alkalmazásával kapcsolatban több ízben is feszültség mutatkozott, leginkább a kisebb és nagyobb tagállamok viszonyában, hiszen a kvóta-szabály az utóbbi, azaz az erős televíziós és filmprodukciós iparral rendelkező tagállamoknak (értsd: Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország) kedvez, akik a protekcionista szabályoknak köszönhetően könnyebben piacokhoz juttathatják saját termékeiket az EU-n belül. Az említett tagállamok gazdasági erejére példa, hogy az Attentional Ltd. által a Bizottság részére készített tanulmány szerint a televíziós bevételek 70%-át a nevezett tagállamok képviselték az EU audiovizuális piacán 2010-ben.
Visszatérve a jelentésre, a tagállamok többsége teljesítette az AVMS irányelv 16. cikk (1) bekezdésében megkövetelt 50%-nál nagyobb arányt, három tagállamnak (Írország, Szlovénia és az Egyesült Királyság) azonban ez nem sikerült.
Érdekesség, hogy mindkét évben Magyarországon volt a legmagasabb aránya az európai műveknek. A vizsgált időszakban ugyanis „az európai alkotások számára fenntartott műsoridő átlagos aránya 2009-ben 44% (Írország) és 83% (Magyarország), 2010-ben pedig 47,4% (Szlovénia és Egyesült Királyság) és 81% (Magyarország) között mozgott.”
Ami az európai produkciós szektort támogató irányelvi szabály (17. cikk) alkalmazását illeti, 2009-ben a televíziós médiaszolgáltatók adásidejük 34,1%-át, míg 2010-ben 33,8%-át tartották fenn a tőlük független műsorkészítők által előállított európai alkotásoknak.
Ami a lekérhető szolgáltatásokat illeti, az AVMS irányelv nagyon lágy kvótaszabályokat tartalmaz esetükben. A fent hivatkozott vizsgálatot a Bizottság részben azért is végezte, hogy érzékelje: milyen megoldásokat dolgoztak ki a tagállamok ezen a területen. Ebből következően nagyon kaotikus a kép ezen új és kevéssé körvonalazott szabály alkalmazásának terén, maga a jelentés is úgy fogalmaz: „A lekérhető szolgáltatások piacának fejlettségi állapota a vizsgált időszakban igen egyenetlen képet mutatott az EU-n belül.” Ami biztos, hogy nincs egységes gyakorlat a tagállamokon belül, van ahol például létrehoztak speciális szabályokat, van ahol egyáltalán semmilyen szabályt nem alkottak a végrehajtására.
A rendelkezésre álló információkból annyi olvasható ki, hogy 14 tagállamban igen magas az európai művek aránya a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások körében (37%–100% között mozgott). Sőt öt tagállam pénzügyi támogatásokról is beszámolt jelentésében.