Televíziónk nem lehet, de szeretnénk egy rádiót

2012.09.10. 09:43

szerző: Apró István

Kulin Zoltán, a Kárpátalja Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság vezérigazgató-helyettese a kárpátaljai magyarság életének hiteles bemutatásáért és a magyar nyelvű média színvonalának emelése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. Ebből az alkalomból a Kárpátalja.ma hírportál hosszabb interjút közölt a médiaszakemberrel, amelyből az anyaországi és határon túli magyar média viszonyáról emelünk ki néhány gondolatot. 

Kulin Zoltán, aki évek óta munkálkodik a kárpátaljai magyar elektronikus média felemelkedésén és a határon túli magyar közösségek életének megfelelő megjelenítésén az anyaország médiafogyasztó közönsége előtt, korántsem a legkönnyebb „terepen” tevékenykedik. Ukrajna és északi csücske, Kárpátalja számos tekintetben (így a közmédiumok vonatkozásában is) még igencsak magán viseli a régi pártállami struktúrák és szemlélet nyomait. Innen korszerű, a rohamos fejlődéssel némiképp lépést tartó tájékoztatást nyújtani igazi kihívás. Márpedig más út nincs: az anyaországi piac elvárásai adottak, meg kell felelni a követelményeknek, de a hazai közeg sem feltétlenül más, hiszen az ottani tévénéző, internetező stb. is már a mindenhonnan elérhető tartalmakhoz és színvonalhoz szokott. Rögös tehát az út, de a kárpátaljai magyarság speciális helyzete olykor még előnyt is jelenthet a múlt béklyóiban vergődő többségi médiával szemben.

„Volt olyan időszak, amikor olyan műszaki feltételekkel dolgoztunk, amilyen Ukrajnában – még Kijevben is – kevés volt, megint csak az Anyaországnak köszönhetően. 2001-ben hirdették meg a Televíziózás határok nélkül elnevezésű programot, amelynek keretein belül hatalmas, kamerákból, technikai eszközökből álló csomagot kaptunk” – emlékszik vissza a szakember. Ennek a műszaki fejlesztésnek a hatása máig érződik, nem csupán Kárpátalján, hanem más határon túli magyar területeken is. A magas színvonalú műszaki háttér pedig – szerencsés esetben – magával hozta a szaktudás és az egész média színvonalának emelkedését is. Kialakultak tehát azok a műhelyek, amelyek megteremtését a program célul tűzte ki.

„Már az első határon túli műsor megjelenése óta – nem tudom, tudják-e a Kárpátalja.ma olvasói, hogy a népszerű Ablak műsor második határon túli műsora Pozsonyt követően Ungváron jött létre –, tehát már a nyolcvanas évek végétől elindult egy folyamat, amely egy kárpátaljai tudósítói központ létrehozását tűzte ki célul. Ebben a központban most azok a kollégák dolgoznak, akik hangját a háttérben halljuk, akik rendszeresen bedolgoznak a magyar közszolgálati médiumok műsoraiba. Tehát ezt a tudósítói központot kell úgy fejlesztenünk, hogy ez legyen az alapja az összes magyar közmédium kárpátaljai tájékoztatásának, valamint az itteni, legalábbis egyelőre itteni, magyar műsoroknak. A fő célunk pedig, hogy létrejöjjön egy külön tudósítói központ, legyen egy külön gárda, amely a magyar elektronikus média részeként dolgozik.”

Konkrét elképzelései vannak arról is, hogyan kellene az anyaországi közmédiumokban szerepeltetni a határon túli tartalmakat úgy, hogy azok minden célközönség számára élvezhetőek legyenek. „El kell érnünk azt, hogy az anyaországi közmédiumokban bizonyos műsorok megfeleljenek az ottani médiatörvénynek, gondolok arra, hogy a határon túli magyarságnak nincs még magazinműsora, pedig a médiatörvény ezt előírja. Egyelőre az egyetlen műsorunk a Kárpát Expressz, amely az M1-ről sajnos átkerült a Dunára. Azért mondom, hogy sajnos, mert a Dunát nem mindenki tudja fogni, legalábbis biztosan nem annyian, mint az m1-et. Ez egy félórás magazinműsor, amely műsorvezetői és videoképsorok váltakozásából áll. Hiányzik egy valódi, legalább egyórás magazinműsor, mint amilyen egykor a Határátkelő volt a Magyar Televízió 1-es csatornáján, másfél órás műsoridővel, rengeteg vendéggel, különböző rovatokkal. Tehát vannak olyan törekvések, amelyeket az anyaországiakkal közösen ott kell elérnünk, és vannak olyanok, amelyeket az anyaországiakkal közösen ugyan, de itthon és az itteni erőkkel összefogva kell megvalósítanunk.”

A jól működő tudósítói központok kiépítése és működtetése mellett, legfőbb tervének Kulin Ferenc egy magyar nyelvű kárpátaljai rádió beindítását nevezte. Elmondása szerint az ukrán törvények nem teszik lehetővé egy magyar nyelvű tévécsatorna létesítését, de a rádió, lehetőleg Beregszász központtal, elérhető és megvalósítható célkitűzés.

Kárpátalja, rádió, televízió