Vigyázó szemetek Párizsra vessétek

2012.08.30. 08:15

szerző: Reményi Édua

._{X .}X (olvasd: a kalózlobogó halálfejének egyetlen szeme sír, nevet): míg a német szövetségi törvényszék (Bundesgerichtshof) a múlt héten kimondta, hogy a „nagymédia" kiváltságai előbbre valók a szolgáltatók anyagi jóléténél és a fogyasztók személyiségi jogainál, a szomszédjukban az Hollande-kabinet átszabni készül a francia internetes szerzői jogvédelmi hatóság büdzséjét és profilját. 

Meghalt július 4-én, feltámadt augusztus 10-én – az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás), noha számos tagállam a polgárainak ez év elején tüntetésekkel világosan kinyilvánított nem-tetszése ellenére kész volt ratifikálni is az egyezményt, végül elvérzett az Európai Parlament szavazásán; Németország még csak alá sem írta, most mégis szigorú döntést hozott szövetségi törvényszéke két alsóbb, a kölni tartományi és a tartományi felső bíróság ítéleteit téve semmissé.

A perben a Deutsche Telekom és a Naidoo Records állt egymással szemben egy lemez kapcsán – a végzés értelmében az internetszolgáltatónak monitoroznia kell az általa kiosztott IP-címeket, és ha jogsértő tevékenységre bukkan, az abban részt vevő összes felhasználó adatait (nevet, címet) ki kell adnia, azaz a korábbi döntésektől eltérően itt már nincs küszöb: nem a kereskedelmi mértéket öltő visszaélés, hanem általában bármiféle torrent-oldal használata a szerzői jogok megsértésének minősülhet.

Az internet-szolgálatóra rótt kötelezettséget nemcsak a német alkotmánybíróság vizsgálhatja felül, hanem életszerűségét a piac és a gyakorlat is megkérdőjelezheti. A döntés ugyanis nem rendelkezik arról, hogy a médiaszereplőknek anyagilag hozzá kellene járulniuk az internetszolgáltató extra költségeihez, amit az ő jogaik érvényesítéséhez szükséges logok figyelése, elemzése és kezelése jelent(ene), márpedig a jelenlegi gazdasági körülmények között aligha ez képezi a Deutsche Telekom beruházásainak és fejlesztéseinek fő irányát. Lévén szó bírósági szintről, a döntés jelenleg kizárólag erre a cégre vonatkozik, ezért az versenybírósági szinten is támadható lenne, mivel a többi piaci szereplőhöz képest hátrányos helyzetbe hozza ezt az egyet. Ráadásul, ha a Deutsche Telekom a költségeket áthárítja a fogyasztókra, azok arra kézzel/lábbal fognak reagálni: alacsonyabb díjú és szabadabb felhasználást biztosító szolgáltatókhoz mennek át.

A technikai lehetőségek amúgy is a valóban nagy kárt okozó igazi „kalózokat” segítik: az IP-címek figyelésével legfeljebb az átlagos, néhány fájlt letöltő felhasználót lehet kiszűrni, a nagyágyúk profi módon védik magukat. Ha pusztán a forgalmazók szeretnék a lehető legtöbbet kisajtolni a jogdíjakból, esetleg próbálkozhatnának olyan technikai megoldásokkal, amelyek nem a fogyasztók jogait, hanem a jogtalan hozzáférést korlátozzák, pl. speciális tömörítési formával.

Hiába, a szerzői jogok megsértése ellen vívott háborúhoz is csak három dolog kell – és az új kultúrminiszter, Aurélie Filippetti sokallja a Sarkozy-érában létrehozott, az illegális letöltéseket szankcionáló szerv (Haute Autorité pour la diffusion des oeuvres et la protection des droits sur internet – Hadopi) idei 12 millió eurós működési költségét, ezért jelentős csökkentését tervezi. Filippetti felkérte Pierre Lescure-t, a Canale+ korábbi vezetőjét ama vizsgálat vezetésére, amelynek azokat a célokat és a hozzájuk vezető eszközöket kell azonosítania, amelyek a digitális korban biztosítják a kulturális termékek megfelelő elosztását. A határidő rövid: a megbízatás szerint a júliusi starttól jövő év márciusáig el kell végezni a felmérést, az egyeztetést, és el kell készíteni a javaslatokat.

A kulturális kivételről szóló II. törvényről való egyeztetés megkezdése Hollande választási kampányában tett ígéretének beváltása: a miniszterjelölt reformokat ígért a médiaszabályozás teljes területén. Az eddig zsákutcának számító, a 3 csapás elvét, ha a gyakorlatban eddig nem is alkalmazó, azt alapul vevő Hadopi teljességgel felesleges lesz az új rendszerben, amely az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményben foglaltak alapján a jelenlegi és várható technikai kihívások és lehetőségek alapján újradefiniálná a kulturális javak elosztása és a gazdaság viszonyát: a kulturális termékek, mint például az irodalom, a zene, a film vagy más művészetek eszerint kivételt képeznek, azaz a többi kereskedelmi terméktől eltérő bánásmódot igényelnek, így akár más kvótákat és támogatási rendszert is alkalmazhatnak rá. Impossible n’est pas français.

Németország, Franciaország, szerzői jog, ACTA, fájlcsere, Hadopi, internet