Ausztrália a közösségi oldalak szabályozásának útján?

2012.08.21. 09:26

szerző: Nyakas Levente

Egy, a Facebookon közzétett rasszista tartalom körül kialakult felháborodás nyomán az ausztrál politikusok a közösségi média szabályozhatóságáról kezdtek polémiába. A tartalomszabályozással kapcsolatos vita azt követően lángolt fel, hogy a Facebook nem volt hajlandó azonnal levenni a sértőnek ítélt online tartalmat, mely eltávolítását követően másutt új életre kelt. 

Ausztráliában nagy vihart kavart az a Facebook-oldal, amelyen ausztráliai őslakosok arcképét használták fel vitatható humort tartalmazó – és ekként is megjelölt – képek közzétételére (Aboriginal Memes). A képek az őslakosokat mint részeges, benzingőzt szippantó, a társadalmi jólétet aláásó emberekként ábrázolták. A felháborodást kiváltó közösségi oldal tartalmát vizsgálni kezdte Helen Szoke, faji diszkrimináció-elleni biztos, valamint az Ausztrál Hírközlési és Médiahatóság, az ACMA is.

Szoke álláspontja az volt az ügyben, hogy az oldal nagy valószínűséggel sérti az ausztrál faji diszkrimináció-ellenes törvényt, így felhívta a Facebookot arra, hogy távolítsa el azt. Kormányzati részről a hírközlési miniszter, Stephen Conroy sokkal óvatosabban nyilatkozott: szerinte az oldal sértő, nem megfelelő és nagyon rossz színben tünteti fel az őslakos társadalmat, ezért kellene szerinte eltávolítani az oldalt. „A humornak álcázás nem változtatja meg a dolgok lényegét” – mondta Conroy.

A Facebook amellett, hogy tisztában volt a hatósági vizsgálatokkal, és elismerte a biztossal folytatott konzultáció tényét, a vitatott oldalt végül csak a közösség nyomására távolította el. A Facebook közleményében egyáltalán nem fogalmazott egyértelműen: egyrészről hangsúlyozta, hogy az információ-megosztás és nyitottság párbeszédre, vitára sarkall, és nagyobb megértést eredményez. Másrészt elismerte, hogy bizonyos tartalmak ellentmondásosak, sértőek vagy akár törvénybe ütközőek lehetnek egyes államokban. A Facebook közösségi normái tiltják a gyűlöletbeszédet, mégis, azoknak, akik bepanaszolták az oldalt, a cég azt válaszolta, „nem tudja megerősíteni, hogy a bejelentett oldal az ott rögzített jogok és kötelességek közül bármelyiket is sértené.”

Paul Fletcher, az Ausztrál Parlament liberális párti képviselője és egyben az ellenzéki koalíció az Online Biztonságért nevű munkacsoportjának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a Facebook üggyel kapcsolatos ellentmondások rávilágítanak arra a kérdésre: mi várható el egyáltalán a meghatározó közösségi oldalaktól. Fletcher szerint a Facebook nem szabályozható hagyományos módon, hiszen nem hasonlítható össze azokkal a tradicionális ausztrál médiavállalatokkal, melyek Ausztráliában telepedtek le, és már régóta jelen vannak a piacon. Utóbbi ugyanis garanciája annak, hogy ezek a tradicionális média-vállaltok az idők folyamán megfelelő normákat alakítottak ki társadalmi felelősségvállalásuk keretében. Fletcher – üzenve a kormányzó pártoknak – a munkacsoport elnökeként úgy gondolja: ellenzéki tömörülésük, a Koalíció, egyértelművé tette, hogy soha nem próbálkozna azzal a kétbalkezes kormánypárti kísérlettel, mely az internet-filtert vezetné be, korlátozva ezzel az online környezet dinamikus természetét. A kiskorúak és a fiatalok védelmében viszont úgy gondolják, hogy a nagy közösségi médiumokat üzemeltető vállalatoknak sokkal nagyobb társadalmi felelősséget kellene vállalniuk, ahhoz képest, mint azt manapság teszik, ezért a munkacsoport e tárgyban egy vitairatot dolgoz ki a közeljövőben.

A közösségi médiumok felelősségéről kialakult politikai vita azért is érdekes, mert Ausztráliában 2011-ben megindult a szabályozási reform, mely a tartalmak besorolási rendszerét, valamint a tartalomszabályozás módszerét és a konvergens média viszonyát vizsgálta. A szabályozási reformot előkészítő folyamat ez év februárjában ért véget azzal, hogy az ausztrál kormányzat jogi reformokért felelős bizottsága letette jelentését. A jelentés platform-semleges szabályozást javasol, mely alatt egy jogi rezsimet ért, amely alapján valamennyi médiatartalomra vonatkozó klasszifikációs és hozzáférés-korlátozó kötelezettségek platformoktól függetlenül, egy helyen vannak kezelve. A másik fontos megállapítása, hogy a szabályozás központjába a felnőtt tartalomhoz való hozzáféréssel kapcsolatos szabályok megalkotását állítja, azaz a szolgáltatói felelősséget/kötelezettséget az ilyen környezet kialakításáért. Szintén a javaslatok között található az ön- és társszabályozás iránti igény a besorolás terén, valamint hogy egy felelős szabályozó legyen csupán a kormányzati oldalon, mely a kialakítandó új szabályozási rendszert mozgatja.

Ausztrália, internet, médiaszabályozás, Facebook