Barátok barétban – (majdnem) minden francia tudja, mi a közösségi oldal

2012.08.20. 10:48

szerző: Reményi Édua

A megkérdezett francia netezők 99% százaléka ismer legalább egy közösségi oldalt, több mint háromnegyedük egynek vagy többnek is tagja, és csak harmaduk nem használja napi rendszerességgel a közösségi fiókját – derül ki a Médiamétrie idei felméréséből. 

Ha valaki régen piszkálgatta a gombokat a WiW-en, kirajzoltathatta az ismerőseiből álló hálózatot. A világ két tetszőlegesen kiválaszott embere közötti 6 lépés „távolság” ma már csak 4,4 és 5,7 között szóródik (Bäckström–Boldi–Rosa–Ugander–Vigna: Four degrees of separation, 2012), sőt a Facebook felhasználóinak tavaly év végi felmérése már csak 3,74 lépés távolságot mutatott. A Facebook felhasználótábora azóta több mint 32%-kal nőtt, „népessége” – a júniusi adatok szerint 955 millió felhasználója van – megközelíti Indiáét, onnan pedig már csak 200 millió újabb regisztráló, és Kínát megelőzve az élre tör.

Franciaország internetpenetrációja megegyezik az európai átlaggal: tavaly decemberben átlépte a 60%-ot több mint 40 millió előfizetőjével, idén ez az arány tovább nőtt. (A Médiamétrie-éhez képest az Internet World Stats – IWS – adatai jelentős eltérést mutatnak: ott több mint 50 millió előfizetőt regisztráltak az év végén, ami 77,2%-os penetrációt jelent, ezzel Franciaország Európában a 4. a rangsorukban Németország, Oroszország és az Egyesült Királyság mögött.) A Médiamétrie által megkérdezettek 77%-a tagja valamelyik internetes közösségnek, azonban a szolgáltatások használatában nagy különbség mutatkozik a célok szerint, így privát kapcsolattartáshoz a Facebookba, szakmai kapcsolatteremtéshez heti rendszerességgel a LinkedInbe és versenytársába, a Viadeóba, információcseréhez pedig a Twitterbe jelentkeznek be – egyébként ez utóbbi fejlődött Franciaországban tavaly a leggyorsabban. A Google+ szintén népszerű, a felhasználóknak körülbelül 15%-a rendelkezik fiókkal. Az IWS mérte a Facebook-regisztrációt: több mint 23,5 millió francia fiók volt decemberben, vagyis az előfizetők majdnem felének volt akkor fiókja.

James H. Fowler és Nicholas A. Christakis 2008-ban jelentették meg annak a kutatásnak az eredményeit, amely húsz esztendőn át vizsgálta a vidámság „terjedési sebességét”. Kimutatták, hogy két boldog ember között a távolság 3 lépés – ez Franciaországban azt jelenti, hogy a boldogsági lefedettség teljes. A csak kicsit tréfából végzett számítás mellett érdemes fontolóra venni, hogy talán nem véletlen, hogy egyesek az ipari forradalom óta a legjelentősebb gazdasági és társadalmi fejlődésének tekintik a közösségi hálózatosodást, és ebben nem csak üzlet van. Bill Gates 16 évvel ezelőtt keletkezett szállóigéje, a „Content is king.” (A tartalom a fontos.) mára a „Curation is king.”-gé (A hírmegosztás a fontos.) vált. A közösségi hálók helyes használata nem merül ki a szabályok betartásában, a személyes integritás megőrzésében és/vagy a keresett információk félpasszív megtalálásában. Az információszabadság vezeti a népet.

Franciaország, felmérés, internet, közösségi oldal