In Medias Res – folyóirat a sajtószabadságról és a médiaszabályozásról

2012.08.15. 08:57

szerző: Nyakas Levente

A Complex kiadó gondozásában és a Médiatudományi Intézet szakmai támogatása mellett megjelent az In Medias Res folyóirat első száma. A tudományos folyóirat olvasói segítségével olyan nyitott fórum kíván lenni, ahol az érdeklődő közönség megfontolandó, vagy vitákat gerjesztő gondolatokra lelhet a sajtószabadság és a médiaszabályozás területén. 

„Bár a sajtószabadságról való gondolkodás Magyarországon is több évszázada kezdődött, annak mai világunkban betöltött szerepéről, és szükséges határairól értelemszerűen csak 1989-et követően kezdődhetett meg az érdemi eszmecsere. A médiajog tudománya hasonlóképpen fiatal. A számos ellentmondással terhes alkotmányos fejlődés, a média világának rohamléptékű fejlődése, és a régi válaszok (amelyek itthon persze újnak számítottak) folyamatos újragondolási kényszere pedig nem segítette elő a sajtószabadság és a médiaszabályozás alapkérdéseinek megnyugtató, és hosszú távon is érvényes megválaszolását. […] A hatályos magyar médiaszabályozás körüli vitákból egyértelműen kiderült, hogy – a korábbi látszat ellenére – jó kétszáz évvel a francia forradalom után sem látszik európai szintű konszenzus a fent említett alapkérdésekre adható válaszok körül. Egy tudományos folyóiratnak elfogulatlanul, a tudományosság kritériumainak megfelelően kell felületet biztosítania az értelmes diskurzus számára. A szerkesztők jelen folyóirat oldalain e célt kívánják elérni.” – szól a szerkesztői hitvallást megfogalmazó beköszöntő.

A lap mind tartalmában, mind pedig annak kialakítása során komolyan kívánja venni a fenti szellemiséget. Megmutatkozik ez a szándék már a folyóirat beköszöntőjét megerősítő nyitótanulmányban is, melyben Frederick Schauer professzor az európai alkotmányos és emberi jogi gyakorlat által is oly annyira csodált, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának első alkotmány-kiegészítése köré szerveződő ideológiát tette kritika tárgyává. Schauer tanulmánya elgondolkodtató zárómondatainak egyike a következő: „Ha a szólásszabadságot védelmezők nem engednek éppen olyan széleskörű szólásszabadságot magával a szólásszabadság eszméjével kapcsolatban, mint bármely más kérdésben, akkor azt a benyomást kelthetik, hogy nem hajlandók ugyanolyan közelharcba bocsátkozni saját meggyőződéseik védelmében, mint amilyet másoktól megkövetelnek.”

Hasonlóan izgalmas írásnak ígérkezik Koltay András joggyakorlattal fűszerezett elméleti munkája, mely a nagy polémiát kavaró emberi méltóság médiaszabályozásbeli védelmének kérdéskörét járja alaposan körül az egyes jogterületek és az eddigi hatósági gyakorlat áttekintésével. Koltay megpróbál egy koherens, a politikai kontextusból leválasztott, tisztán jogi alapokon álló rendszert felkínálni, melynek középpontjában az a felfogás áll, miszerint a médiaszabályozás „nem a médiában megtámadott egyént, hanem – az emberi jogok és az emberi méltóság intézményes védelmén keresztül – a közönséget védi.”

Az elméleti munkák között találjuk még Rachael Craufurd Smith professzor-asszony írását, aki az AVMS irányelv joghatósági problémáival, valamint Szilágyi Pál elemzését, mely a média versenyjogi megközelítésével, ezen belül pedig a kétoldalú piacokkal foglalkozik.

A folyóirat a hosszú, elméleti jellegű írások mellett nyitott kíván lenni a rövidebb gyakorlati kérdéseket felvető és elemző munkák előtt is. Ide sorolható Pázmándi Kinga írása, mely a kereskedelmi kommunikáció egyes kérdéseit elemzi az új magyar médiaszabályozás tükrében. Hasonló témát tárgyal Gellén Klára tanulmánya is, mely a kereskedelmi közleményekkel szemben támasztott műsorszerkezeti követelményeket elemzi.

Igen aktuális kérdésekkel foglalkoznak a Nagy Dóra, Bartóki-Gönczy Balázs, Géczy Kinga tollából származó írások, pl. hogy mi az oka a televíziók Magyarországról való elvándorlásának, milyen joghatósági problémákkal kell szembenézni az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések esetén, valamint milyen okokra vezethető vissza a Médiatanács sokak által vitatott, az Axel Springer és Ringier fúziójával kapcsolatos szakhatósági döntése.

Hogy a lap a beköszöntőben megfogalmazott krédónak maximálisan meg tudjon felelni, a Szerkesztők a szerkesztői munka felügyeletére Tanácsadó testületet, a lap szerkesztésére pedig egyetemközi Szerkesztőbizottságot kértek fel, a lap színvonalas megjelenését pedig a CompLex Kiadó biztosítja.

A folyóirat évente két alkalommal jelenik meg, felelős szerkesztője Koltay András, főszerkesztője Nyakas Levente. A folyóirat várja a tudományos igényű, a szólás- és sajtószabadság, valamint a médiaszabályozás tárgyában született kéziratokat.

In Medias Res, médiaszabályozás, sajtószabadság, folyóirat