Összehasonlító médiakutatás a határon túli magyar közösségek körében

2012.08.14. 09:00

szerző: Apró István

A médiatudományi Intézet irányításával nemrég lezárult az a négy országban (Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna) élő magyar közösségek körében végzett kutatás, amely reprezentatív mintán, összehasonlító módon vizsgálja a határon túli magyarok médiafogyasztását. 

Az adatfelvételre egy időben, párhuzamosan került sor 2011 végén, majd féléves elemző munka révén született meg az összehasonlító jelentés. A kutatás egyik fő értéke abban rejlik, hogy egyrészt ilyen paraméterekkel mindeddig nem készült átfogó felmérés a témában, másrészt az egyes részterületeken mégis elvégzett kisebb felmérésekhez képest alapállásában, tudományos probléma-felvetésében is alapvetően más. Így például leszögezhetjük, hogy a médiafogyasztással kapcsolatos társadalmi jelenségeket nem a média működésének szemszögéből vizsgáltuk, hanem annak meglétét csupán vonatkozási pontként kezeltük. Kutatási célkitűzésünk tehát nem a média természetének, működési mechanizmusainak, netán hatékonysági indexeinek feltárására irányult, hanem leginkább arra, hogy az általa közvetített információs tartalmak milyen fokú és irányú hatással vannak az általunk vizsgált közösségek tagjainak értékrendjére és identitására. Ilyen értelemben tehát vizsgálatunk fókuszában a médiumok felhasználói álltak, és válaszokat elsősorban arra a kérdésre kerestünk, hogy társadalmi rétegződésük – valamint az egyéb identitásváltozók – függvényében milyen a viszonyuk a megkerülhetetlen „vonatkozási ponthoz”, a média által felkínált információforrásokhoz.

Elemzésünk másik jellemzője az, hogy időben és térben összehasonlítható adatsorai kizárólag gyakorlati szempontok szerint értelmezik – kvantitatív leíró módon – a befogadók médiahasználati szokásaival kapcsolatos tendenciákat az adatfelvétel során regisztrált empirikus válaszok alapján. A bemutatásra kerülő tematikák értelmezésekor ezúttal nem foglalkozunk médiaelméleti kérdésekkel és klasszifikációkkal. Úgy véljük, a prezentált anyag így is eléggé súlyos, az adatsorok önmagukban is mértékadó következtetésekre adnak módot, a későbbiekben azonban ezek az eredmények (esetleg más kutatások adataival összevetve) bőséges muníciót szolgáltathatnak számos elméleti munka elkészítéséhez is.

Bár elsőre bizonyára másként gondolnánk, az a sok tekintetben sajátos információs tér, amely a határon túli magyar közösségek viszonyulását jellemzi a mindenkori médiakínálathoz, nagyrészt ismeretlen a kutatók számára. Ezek a speciális jellegzetességek túlmutatnak a nyilvánvaló nyelvi dimenzión, és alapvetően mássá teszik a médiához való viszonyulást, mint a többségi társadalmak tagjai vagy az anyaországi médiafogyasztók esetében.  Noha a modern társadalmi nyilvánosságnak domináns (és egyre inkább kizárólagos) elemét a tömegtájékoztató eszközök által közvetített információk jelentik, a befogadók – esetünkben a határon túl élő magyarok – nemzeti identitását és értékrendjét alapvetően meghatározó médiafogyasztási mechanizmusok (szokások) természetéről sajnálatosan kevés hiteles – reprezentatív mintákon realizált szociológiai adatfelvételekkel alátámasztott – ismerettel rendelkezünk. Fogyasztói szempontból készültek ugyan kisebb-nagyobb felmérések az egyes határon túli területeken (a legtöbb Erdélyben), ezeket azonban „egydimenziós” megközelítési módnak tekinthetjük, szemben az identitást, értékrendet komplex módon kezelő módszerrel. Ezt a komplex módszert befogadó-orientáltnak nevezhetjük, amely a média szerepét (hatását) tágabb összefüggésben, elsősorban a társadalmi/közösségi értékrend és a nemzeti identitás változása szempontjából kívánja vizsgálni. Közelebbről, azt az igen izgalmas, ám feltáratlan folyamatot, hogy a legkülönbözőbb médiafelületeken megjelenő információhalmazok és -tartalmak miként határozzák meg a befogadók identitását és értékrendjét, ezáltal a vizsgált közösség különböző rétegeinek életmódját, életviszonyait, nem utolsó sorban pedig asszimilációs érintettségét.

A négy kutatási terület (adatbázis) összehasonlítása eleve meglehetősen bonyolult viszonyrendszert hoz létre, ezt még számos adatsor esetében sikerült tovább bonyolítanunk az idősoros összehasonlításokkal. Rendelkezünk ugyanis a korábbi értékrend-kutatásaink médiablokkjaiból kinyert adataival, így azok egybevetése a jelenlegi eredményekkel további izgalmas összefüggések feltárására ad módot.

A kutatás főbb tematikáinak bármily rövid bemutatása egyenként is külön bejegyzést igényel.

 

Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, médiafogyasztás