Ötkarikás ostor: fesd az ördögöt a falra!

2012.07.26. 09:22

szerző: Reményi Édua

Az Olimpiáig már csak néhány nap van hátra, így elég nagyot szólhat a Brandálok óriásplakát-visszafoglaló kampánya, amelyben a főváros mellett Birminghamben, Bristolban, Leedsben és Manchesterben összesen 33 hirdetési felületet változtattak meg eddig, és további 17-ét tervezik. 

re_3
forrás: brandalism.org.uk

David Ogilvy a reklámról írt könyve végén kiadója kérésére jóslatokba bocsátkozott. Az 5. mellé („A rádió és a tévé reklámorgiáját korlátok közé fogják szorítani.”) pipát tehetünk, a 2. („Eljő a nyomtatott reklám reneszánsza.”) az internetes reklámok terjedése miatt – egyelőre –egy nagy ikszet kap. Noha csaknem 30 év telt el a mű megjelenése óta, a szakirodalom pedig tele van a hangzatos szalagcímekkel („a reklám halott” – pl. A. és L. Ries, T. Himpe; „a marketing halott” – pl. K. Roberts, M. Hyatt), úgy tűnik, a megrendelőkhöz ez az információ még nem jutott el.


Ogilvy valószínűleg nem lenne meglepve, hogy az óriás hirdetőtáblák (4. jóslat) 2012-re még nem tűntek el (bár vannak olyan városok, ahonnan már igen: pl. São Paulo vagy Bergen, sőt az USA több államában tilos a kihelyezésük, pl. Alaskában, Hawaii-on, Maine-ben és Vermontban), de nem azért, mert valaki nálánál sokkal többre jött rá az óriásplakátok hatékonyságának titkát illetően.

Az óriásplakátok hasznáról és káráról eltérnek a vélemények: van, aki telepíti, van, aki az eltüntetésükért, de legalábbis az erőteljes korlátozásukért küzd. A régi receptek szerint („pucér nővel és cuki kisállattal – kiscicával, kölyökkutyával, pingvinnel – bármit el lehet adni”) készülő reklámok bánthatják az emberek szemét, ízlését stb., azonban vannak olyanok is, akik művészi szintre emelik a reklámkészítést. Sőt vannak olyan művészek, akik felhasználják a reklámot a művészet érdekében, és vannak olyanok is, akik ugyanezt a reklám ellen teszik: görbe tükröt tartanak velük a pusztán fogyasztóvá alacsonyított emberek elé, megmutatva, hogy csak bábjai a hirdetőknek.

 re_1
 forrás: brandalism.org.uk

Az akciót 8 hónapig készítette elő a street-art csoport, és mielőtt kialudták volna magukat az egyvégtében 5 napos munka után, gondosan kiposztolták blogjukra a részleteket. A mostani megmozdulás és „ideiglenes kiállítás” kiáltványnak is beillő kísérőszövege a brandalizusról (Brandalism) olyan problémákra próbálja ráirányítani a figyelmet, amelyeket éppen hogy a plakátokkal gerjesztenek a hirdetők és a brandek, így pl. a tavalyi fosztogatásokat említi, amelyek során hátrányos helyzetű fiatalok elégítették ki márkás sportruházatra, mobiltelefonra, divatcikkekre irányuló vágyaikat, amelyeket képtelenek voltak megfizetni, de a reklámok beléjük sulykolták azokat mint elérendő célokat. A csoport Banksy könyve (Wall and Piece) nyomán használja a „brandalizmus” jelzőt, bár egyik tagja (Shift/Delete) már tavaly jegyzett egy ezzel felcímkézett „kiállítást” 4 másik alkotóval együtt. A brandalism.org jelenleg 24 művésze más társadalmilag fontos kérdést is feszeget munkáival – pl. testkép és jó(l)lét, vizuális környezetszennyezés, a propaganda hatása.

re_2
forrás: brandalism.org.uk

Noha az újkori olimpiák történetében a 2012-est rendezik az eddigi legsúlyosabb gazdasági válság közepette, a teljes sportesemény-sorozat költségvetését a kezdeti 600 millió fontról tavaly 700 millióra emelték, és hála a 44 főszponzornak, ez az összeg újabb 50 millióval növekedhetett – cserébe július 18. és augusztus 15. között csak az ő reklámjaikat lehet mindenütt látni a közvetítések alatt, között és körül. Lord Coe (a valamikori olimpikon középtávfutó), a szervezőbizottság elnöke, valamint Michael Payne, a NOB korábbi marketingigazgatója szerint sem szabad elfelejteni, hogy a szponzorok nélkül mindez valóban nem jöhetett volna létre. Azon túl, hogy a sportolók felkészülését támogatják a cégek, ahogyan Coe fogalmazott: „isteni adomány” ez Londonnak, hiszen az olimpiai beruházások felpezsdítették a város pénzügyi életét: hozzávetőlegesen 6 milliárd font áramlott az építőiparba, 40 ezer új munkahely jött létre, és a szponzorok szervezésében 750 ezer gyereket vontak be különféle sporttevékenységekbe már az Olimpia megnyitása előtt. 

Az Olimpiai játékok eseményeire több mint 9 millió jegyet adtak el – a reklámozóknak és a reklámok ellen küzdőknek egyaránt remekbe szabott alkalom ez az üzenetük célba juttatására. A brand-szapuló vandálok állítása szerint az előbbieké már régóta nem azt ecseteli, hogy az általuk kínált portékának milyen tulajdonságai lehetnek vonzók a vásárlók számára, hanem a vásárlók igényeit próbálják befolyásolni. A brandalizmus projekt célja a politikai, pénzügyi és környezeti válság idején a megfelelő polgári viselkedés határainak feszegetése – Banksy munkái már népszerű tetoválástémák (pl. a léggömbös kislány, a takarítónő, a virághajigáló tüntető), és a csoport mostani plakátjai közül némelyik igazán jól sikerült; az Egyesült Királyság több mint 100 ezer óriásplakátja közül ma még csak 33 késztethet minket vizuális és fogyasztói környezettudatosságra, holnap ezernyi láb, kar, hát. Reklám az egész, világ!

Egyesült Királyság, outdoor, művészet, brandalizmus, reklám