Tolle, lege, töltsd le, olvasd

2012.07.12. 11:00

szerző: Reményi Édua

Míg a digitális könyvek megjelenítésére alkalmas eszközök terjedése és az e-könyvolvasás meghonosodása örömmel töltheti el a szíveket, a felhasználókban kétséget ébreszthet könyvolvasási szokásaik rögzítése és adataik harmadik személynek eladása. 

Ha játékra hívnák az embereket, a "kulőr", az "okmány", a "pehelysúlyú", a "biblia" szavak mögé talán rendre a "lokál", "iroda", "bokszoló", "ügynök" szavakat illesztenék, ha asszociálniuk kellene, a "belövő" mellé esetleg a "szög" vagy a "narkó" kerülne, de vajon kinek jutna eszébe a "flórpostá"-ról, a "fotó"-ról, a "nátron"-ról, a "kötvény"-ről, a "selyem"-ről, a "plakát"-ról a nyomdászokon-könyvészeken kívül, hogy ezek mind papírokat jelölnek. A "kő", "anyagtábla", "papirusz", "pergamen", "papír" sort a "kijelző" folytathatja: az USA-ban az első negyedévben a "hagyományos" könyvek eladásából származó bevétel "csak" 230 millió dollárra rúgott, ezzel szemben a digitális könyveké 282 millióra nőtt.

A Statista becslése szerint 2015-re több mint tízszeresére bővül az e-könyv piac a 2009-es 551 millió dolláros eredményhez képest, már 2012-re is a 3,5 milliárdos érték közelébe várják az éves összbevétel. Európában azonban óriási lemaradásban van a digitális könyvek eladása: a nyomtatottak bevételének 1%-ával ér fel a digitálisaké, kivéve az Egyesült Királyságban, ahol európai összehasonlításban legnagyobb az okostelefon- és táblagép-penetráció (itt kb. 11%-os az e-bookok piaci részesedése).

A jelentős eltérés okát nem annyira a technikai feltételek között kell keresnünk, hiszen e-book iPaden, iPhone-on, iPodon, Kindle-en, Koobe-on, Mantán, Onyxon, Pocket Bookon stb., de személyi számítógépen is lehet olvasni, ugyanis egyre inkább terjed a számos platform által támogatott szabad forráskódú ePUB formátum, vagy pl. a Hamster ingyenes konvertáló programmal számos eszközre és formátumra alkalmassá tehetjük az e-kiadványt. Markáns a különbség az egyes országok által az e-könyvre terhelt adókban: míg Luxemburgban és Dániában csak a nyomtatott példányokat adóztatják, az Egyesült Királyságban és Írországban kizárólag a digitálisat. Magyarországban a legmagasabb az áfa mértéke, Luxemburgban és Franciaországban a legalacsonyabb. Átlagosan a nyomtatott könyvpiac 8%-os, a digitális 20%-os adó alá esik Európában.

Az sem mindegy, természetesen, hogy mit kínálnak elektronikus formában az olvasóknak: a sikerkönyvek, mint pl. az Éhezők viadala mindenütt nagy siker lehet, a klasszikusokat már nehezebb eladni. Ha a Nyomorultakat nem is veszik yottabyte szám, az elsőkötetes szerzőknek óriási lehetőség lehet betörni a köztudatba e-könyvvel és egy jól átgondolt reklámkampánnyal – megspórolva a tetemes nyomdai költségeket.

A kiadók számára is óriási nyereség az e-könyv: olyan adatok birtokába juthatnak ennek révén, amelyek az "analóg" könyv olvasásakor nem volt regisztrálható. Azon túl, hogy képet kaphatnak az adott fogyasztó által kedvelt műfajokról, könyvekről, a jövőben akár az olvasási szokásokhoz is szabhatják pl. a szövegek hosszát. A Nook megfigyelései szerint a tudományos-fantasztikus könyvek, regények és krimik szerelmesei gyorsabban és többet olvasnak, mint mások. A Kobo adatai alapján a Tűz és Jég dala sorozat 5., több mint 1000 oldalas kötetét (GRRM, azaz George R.R. Martin: A sárkányok tánca) átlagosan 20 óra alatt "falták fel" az olvasók. Ugyanígy megtudható, hogy egy könyvet hány részletben vagy hányszor olvasott el ugyanaz a felhasználó, mely részleteket jelölte be, mely mondatokat emelte ki. A Copia fizetős szolgáltatása arról informálja a kiadókat, hogy milyen korú, képzettségű és nemű olvasók vásároltak egy adott e-könyvet.

A Gutenberg-galaxis tavaly 2%-kal bővült az USA-ban az együttes nyomtatott és elektronikus eladások adatai alapján, ami örvendetes, azonban az olvasás új formája számos jelenséggel jár együtt. Felfutott az e-könyvolvasó gépek hardveres és szoftveres fejlesztése, beleértve ebben a Kindle kezdeti egyeduralmának megtörésétől a kristálytiszta képen át az ingyenes konvertáló programok megjelenéséig mindent – és a visszacsatolások arra is alkalmat adnak, hogy interaktívvá tegyék a kiadványokat, új alkalmazásokat (játékokat stb.) építsenek köré. Ugyanígy a kiadók hatékonyabb marketing- vagy eladási stratégiákat dolgozhatnak ki, átszabhatják az árazási módszereiket, a szerzők pedig megtudhatják, hogy az olvasó hol vágta képletesen a sarokba a könyvét vagy mely részt lapozta át, jobb esetben: hányszor olvasta el a művet. A másik oldal attól tart, hogy ha az olvasói szokások alapján azonosítható lesz, milyen karaktereket, témákat, frázisokat kedvel a többség, algoritmizálható lesz a bestseller, ez pedig az irodalmi érték rovására mehet.

Ha a dahli szépírógép egy napon majd mégis ontani kezdi a könyveket, megkezdődhet az ellenállás: visszatérhetünk a szamárbőrhöz és a szamárfülhöz. Addig is tehetünk a folyamat pozitív fejlődése érdekében. Sokak szerint az olvasás magányos szórakozás, legalábbis nem mindenki szeretné, hogy bárki is megtudja, hogy milyen könyveket olvas, hiszen a Romana sorozat sem mutat feltétlenül jobban egy kartotékban, mint mondjuk a Mein Kampf. Az olvasói jogok védelme érdekében tavaly óta Kaliforniában törvény tiltja az olvasók adatainak tárolását – az Amazon felhasználói azonban továbbra is hozzájárulásukat kell adják azok rögzítéséhez és feldolgozásához. Ha az olvasók elpártolnak az adatgyűjtőktől, vagy csak fizetség (pl. e-könyv) fejében lesznek hajlandók rendelkezésükre bocsátani adataikat, ez a jelenleg is kissé féloldalas piac alaposan megváltozhat.

Amerikai Egyesült Államok, Európa, e-könyv, adatvédelem