Élt 65 évet?

2012.07.06. 09:52

szerző: Apró István

A hírek szerint júliustól nem jelenik meg többé nyomtatásban a bukaresti Új Magyar Szó. A kolozsvári Krónika című napilap úgy tudja, hogy az Új Magyar Szót megjelentető Scripta Kiadó Kft. anyagi helyzete ellehetetlenült, emiatt nem tudja vállalni a további kiadáshoz szükséges forrásokat.

Bukarestben a XIX század közepe óta számos magyar nyelvű lap jelent meg, valamilyen magyar újság folyamatosan jelen volt a városban. A Romániai Magyar Szó a második világháború után, 1947-ben indult önmagát demokratikus napilapként definiálva, majd folytatólagos évfolyamjelzéssel 1953-tól Előre néven jelent meg. Nem titok és nem meglepő, hogy ebben az időszakban a Román Kommunista Párt központi propagandalapja volt, melynek fenntartását is a pártközpont fedezte. A források szerint nem kevesebb, mint 200–250 főből álló újságírógárdával rendelkezett, akik fizetésüket közvetlenül a pártvezetés második emberétől, Ana Paukertől kapták. (Érdekes párhuzam, hogy ez a „hagyomány” hosszú évtizedek múltán is élni látszik, amikor is a lap munkatársai egyes források szerint szintén állami tisztségviselőkként kapják juttatásaikat. Erről azonban később.)

A lap hűen követte a pártutasításokat, helyt adott országos kampányok népszerűsítésének és élen járt az egyházi reakció elleni harcban, némi ideológiai törést csak a magyarországi 1956-os forradalom okozott, amikor is a munkatársak egy részét félreállították. A kényszerű ideológiai elkötelezettség mellett azonban a lap és munkatársai a lehetőségekhez mérten igyekeztek megfelelni a kisebbségi lét kihívásainak is. A legkülönbözőbb megfontolásokból és okokból ugyan, de a lap munkatársai közé tartozott szinte mindegyik romániai magyar író. A minden számban megjelenő kulturális rovat irodalmi és művelődési közléseivel jelentős szerepet játszott, és hétvégeken művelődési-irodalmi melléklet is megjelent, mindez együtt számos alkalmat szolgáltatva, az amúgy szigorúan tiltott magyar nemzeti önismeret és azonosságtudat ápolására.  

Időközben a példányszám is tekintélyes lett: kezdetben 25.000 példányt nyomtattak a lapból, ez később 150.000-re emelkedett, amekkora példányszámot magyar nyelvű napilap soha addig nem ért el.

1989. december 23-án, a romániai kommunista diktatúra bukása után, a lap gyökeres változásokon esett át és neve újra Romániai Magyar Szó lett. Függetlenségét a lap megtartotta, de politikai irányultságát tekintve a magyar nemzetiségi szemléletet, a magyar érdekképviseletet ellátó RMDSZ irányvonalát helyezte előtérbe. Cikkeivel, tudósításaival és publicisztikájával Románia magyar lakosságának az ország mindennapi életében való jelenlétét, a rendszerváltás folyamatában jelentkező gondokat, problémákat tartotta a legfontosabbaknak. Az RMDSZ hivatalosan is vállalt támogatása ellenére a lap 2005-ben a megszűnés küszöbére került, egy időszakban csak interneten volt olvasható. Ekkor következett be az újabb fordulat: Új Magyar Szó néven kerül piacra. Négy évig Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, aki – saját közlése szerint – több mint egymillió euróval támogatta a lapot megjelentető Scripta Kiadót. 2009 májusában a nagyváradi újságírók által alapított Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy 99,89 százalékos tulajdonrészét. Ennek az időszaknak a végét sejteti az a hír, hogy a lap nyomtatott változata ismét megszűnhet. A Krónika közlése szerint a Ungureanu-kormány áprilisi bukása után, amelyben az RMDSZ is részt vett, a bukaresti kormányhivatalokból elbocsátották az RMDSZ holdudvarához tartozó alkalmazottak többségét, így az Új Magyar Szó munkatársait is, ami ezek szerint finanszírozási nehézségeket okozott a kiadónál és a lapnál. A végkifejlet persze még várat magára.

RMDSZ, Románia, Új Magyar Szó, Krónika