Egy újabb médiastratégia

2012.06.29. 08:12

szerző: Apró István

Az egységes magyar médiastratégia tervezetének kidolgozása mellett döntöttek a külhoni magyar újságíró-egyesületek vajdasági közgyűlésükön.

Az anyaországon kívüli magyar újságíró-szövetségeket egybegyűjtő Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) ez évi közgyűlését a vajdasági Pannónián tartotta. Vendéglátójuk a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete volt. A kétnapos összejövetel résztvevőit mindenekelőtt a külhoni magyarokat érintő hírek magyarországi médiában történő megjelenése foglalkoztatta a másik fő téma az egységes magyar médiastratégia kidolgozása volt.

Estefán Zsolt, a Magyar Távirati Iroda (MTI) Határon Túli Magyar Ügyek rovatának vezetője statisztikai adatokkal illusztrálta az utóbbi időszak pozitív változásait. Maga a távirati iroda 4–5 százalék körüli arányban rögzít és ad ki határon túli magyarokra vonatkozó híreket, ami jelentős mennyiség, hiszen az MTI mintegy 14 ezer hírt közöl le havonta, ami havonta akár hétszáz határon túli hír megjelenését jelenti. A hírügynökség adatai szerint egyébként a legtöbb határon túli magyarokra vonatkozó információ a Duna tévében hangzik el, a híranyag 30–60 százalékát teszik ki ezek a történések. A Magyar Rádió Krónikája, illetve az MTV Híradója esetében ez az arány már alacsonyabb, a hírek 2–15 százaléka érkezik a külhoni magyarok köréből.

A számoktól függetlenül érezhető egyféle határozott szemléletváltás a közszolgálati médiumok esetében. Havasi János, a Magyar Televízió határon túli kapcsolatokkal megbízott koordinátora elmondta, hogy az utóbbi időben ismét felértékelődni látszanak a szóban forgó külhoni történések, s ehhez a folyamathoz szerinte a médiatörvény által megszabott keretek is hozzájárultak. Mint mondta, mára már a gyakorlatban is érezteti hatását a felismerés, miszerint nem volt megfelelő lépés a határon túli nemzetrésszel foglalkozó műsorok megszüntetése a közszolgálati m1 csatornán.A vajdasági magyar újságírók „hazai pályán” érezhették magukat abban a tekintetben is, hogy az elmúlt 1–2 év során már igen sokat hallhattak ún. médiastratégiáról. A Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) mint az ottani magyarság legerősebb politikai pártja és érdekképviseleti szervezete éppen az idén tavasszal fejezte be a maga médiastratégiájának társadalmi egyeztetését. A vitában részt vettek az egyes szakmai szervezetek, és elvileg minden egyes érdemi vélemény belekerülhetett a végső változatba. Így aztán Pásztor István, a VMSZ elnöke magabiztosan nyilatkozhatott a közgyűlésen megjelent külhoni újságírók előtt: „Úgy látom, hogy a vajdasági magyar közösség a VMSZ-en keresztül rendelkezni fog olyan befolyással, amely azt tudja eredményezni, hogy a média területén is érvényesíteni tudjuk az akaratunkat, érvényesíteni tudjuk az érdekeinket. Forrásokat, pozíciókat tudunk biztosítani annak érdekében, hogy a vajdasági magyar média talpon tudjon maradni.”

Végül a KMÚEK zárónyilatkozatot fogadott el, amelyben a tagszervezetek „a magyar nemzetrészek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, a nemzeti öntudat erősítése, anyanyelvünk és kultúránk ápolása, az egymásra utaltság tényének folyamatos napirenden tartása és a magyar nemzettesten belüli széthúzás megakadályozása végett” egy egységes magyar médiastratégia kidolgozását sürgeti, amely a már meglévő médiumokat rendszerbe foglalva „az eddiginél jobb, hitelesebb, életképesebb, gazdaságosabb és hatékonyabb anyanyelvű médiahálózatot biztosítana a világ magyarsága számára.”

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy ennek a stratégiának minden nemzetrész számára egyaránt elfogadhatónak kell lennie, azaz konszenzus alapján kell létrejönnie. Nagy kérdés, hogy a sokféle érdeket és változatos környezetet ennyire széles konszenzus útján kezelő bármilyen stratégia mennyire mehet túl az általános megállapításokon és célkitűzéseken. Még a „helyi stratégiák”, az egyetlen politikai-társadalmi környezetre kidolgozott hasonló dokumentumok is küzdenek ezzel a problémával, a leggyakoribb kritika velük szemben, hogy nyilvánvaló elveket és célkitűzéseket, rosszabb esetben lózungokat tartalmaznak. Az efféle erőfeszítések azonban talán mégsem egészen hiábavalóak: maga az együtt gondolkodás, a problémák alapos közös kielemzése mégis hasznos lehet és hozzájárulhat a kitűzött cél eléréséhez.

A külhoni újságíró szervezetek arról is döntöttek, hogy a következő értekezletet 2013-ban a Felvidéken tartják majd meg.

Vajdaság, Felvidék, MTI