A trollok támadása

2012.06.20. 12:53

Szerző: Reményi Édua

Ha elfogadják a törvénytervezetet, az Amerikai Egyesült Államokban lekérhetik  az internet-betyárok személyes adatait az általuk becsületsértő vagy zaklató megjegyzésekkel illetett személyek, illetve ha a hatósággal együttműködnek, az internetszolgáltatókat is jobban védi majd a trollok ellen indított perekben a törvény.

Múlt kedden vitatta meg az amerikai alsóház azt a törvénytervezetet, amely komoly(abb)an venné az internetes és mobilkommunikációs becsületsértő és zaklató hozzászólásokat, üzeneteket (az USA tagállamai közül már csak kettőben nincs valamiféle törvény erre, ezeket most egységesítené és szigorítaná a szabályozás). A személyek jó hírét vagy lelki nyugalmát sértő tartalmak megjelenése ellen pl. a Facebookon vagy a YouTube-on küzdeni igen nehéz, megelőzni gyakorlatilag csak úgy lehet, ha a felhasználó nem engedélyezi ismeretlenek – vagy éppen: senkinek – a profiljához való hozzászólást, illetve ha ő sem szól hozzá mások – főként nem ismeretlenek – bejegyzéseihez, ami a közösségiséget erőteljesen torzítaná. A kíberzaklatás (cyberbullying) azonban nem merül ki ennyiben: bármilyen más fórumoldalon is tevékenykednek trollok, közülük jó néhány attól sem riad vissza, hogy a célszemély e-mail címére, mobiltelefonjára küldjön mocskolódó üzeneteket.

A közösségi oldalak meghatározzák a felhasználás feltételeit (pl. a trágárság, a pornográf és erőszakos tartalmak közlésének tilalma, mások jogainak és érzéseinek tiszteletben tartása stb.), amelyet regisztráláskor mindenki magára érvényesnek fogad el – valószínűleg csak nagyon kevesen olvassák el a kritériumokat, bár a nagy többség e nélkül is „rendeltetésszerűen” használja az oldalakat. A deviáns felhasználó vagy tudatlanul és akaratlanul szegi meg a szabályokat, vagy tudatosan és akarattal – az előbbi az „elefánt” a porcelánboltban, az utóbbi ugyanott a baseballütős védelmipénz-behajtó behemót . Azonban a kettőt megkülönböztetni sokszor igen nehéz (vö. pl. a „svéd” Sonia esetét a Twitterrel ).

 A „Ne etesd a trollokat!” aranyszabály egyszerűen kezelhető fegyvernek látszik, sokan mégsem képesek megállni, hogy ne reagáljanak egy vérlázító hozzászólásra, amivel elindul a lavina. A sarkosabb megfogalmazásnak, vagy az átlagostól élesen eltérő véleménynek is helye van egy toleráns és demokratikus párbeszédben (vö. véleménynyilvánítás szabadsága), mások jogainak alaptalan csorbításának azonban nincs. Ez utóbbinak próbálnak érvényt szerezni a törvénytervezettel – trollból több van, mint az „egyszerű” pedofilból, akik ellen fellépni már számos eszköz segít (börtönbüntetés, nyilvános listán szerepel a nevük, internethasználattól való eltiltás stb.), ráadásul kíberzaklatás gyermeket és felnőttet egyaránt ér.

Az új jogszabály értelmében a sértettnek igazolnia kellene, hogy támadás áldozatává vált, súlyos kár érte vagy érhette volna jó hírnevét, hogy a szolgáltató felfedje számára az anonimitásba burkolózó jogsértőt (az internetes szolgáltatók a bejelentésekre általában igen gyorsan reagálnak és eltávolítják a joggal kifogásolt tartalmakat, illetve pl. a trágár szavakat automatikusan is szűrik). Sokan kifogásolják a tervezet szankcionálási gyengeségét, ugyanis a kiadott adatokkal leginkább a peren kívüli megegyezéseket szeretnének a törvényhozók elősegíteni, míg az érintettek kriminalizálnák a zaklatókat. Társadalmi szempontból azért érzékeny a téma, mert a felnőttek és tinédzserek több mint fele találkozott már efféle tartalommal, a gyermekeknek pedig legalább egyharmadát érte már valamilyen kíberzaklatás vagy -fenyegetés; törvényhozói szempontból a cenzúrát, illetve az informátorok működésének ellehetetlenítését kell elkerülni, illetve az is kérdéses, hogy amennyiben patologikus esettel állnak szemben, azt nem inkább orvosi kezelésben, nem pedig büntetésben kéne részesíteni.

Amerikai Egyesült Államok, troll, kiberzaklatás, internet, mobilkommunikáció