Magyar –szerb jogi és közigazgatási szótár

2012.06.12. 10:01

szerző: Apró István

Az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott az első magyar–szerb jogi és közigazgatási szótár, amelynek jelentős (reményeink szerint pozitív) hatása lehet a vajdasági magyar média nyelvhasználatára is.

A hiánypótló művet Orosz János jelenlegi nemzeti közösségi tartományi segédtitkár készítette el, a megjelenést a Bethlen Gábor Alap és a Magyar Nemzeti Tanács támogatta. A szótár szerb–magyar változata már 2011 végén megjelent, azonban az új „fordított irányú” kötet nem lehetett az előző egyszerű fordítása, több okból sem. Egyrészt a két nyelv eltérő nyelvtani sajátosságai sok zavart okoztak volna, másrészt – ami nyilvánvalóan fontosabb – a szerb–magyar változatban a szerb jogi-közigazgatási terminológia szavai, a magyar–szerbben pedig a magyar jogi-közigazgatási terminológia kifejezései képezik a kiinduló pontot.

A vajdasági magyar médiafogyasztó kevés biztos kapaszkodót kap az újságokból vagy a televíziós/rádiós adásokból, ha arra kíváncsi, hogyan is kellene helyesen anyanyelvén megnevezni azokat a közigazgatási, jogi fogalmakat, amelyek értelemszerűen a többség nyelvén keletkeztek és használatosak. A hetvenes, nyolcvanas években ugyan már többé-kevésbé kialakult az akkori önigazgatási szocializmus magyar terminológiája, amit az akkori írott és elektronikus sajtó viszonylag egységesen alkalmazott, de a rendszer eltűnésével az is nyilvánvalóan használhatatlanná vált. Az akkori viszonyokat az anyaországi közigazgatási nyelv és a jugoszláviai magyarság által használt terminológia éles elkülönülése jellemezte, hiszen a két ország berendezkedése, intézményrendszere is teljesen eltérő volt.

Bizonyos fogalmak, amelyekre a délvidéki magyar közbeszédnek meg kellett alkotnia a megfelelő terminusokat, Magyarországon teljesen ismeretlenek voltak, ugyanakkor a magyar televízió, a rádió és számos sajtótermék révén a határon túliak viszonylag jól ismerték – ha nem is használták – az anyaországi közigazgatási, jogi nyelvezetet. Azóta számos érdekes változás állt be, például a rendszerváltás után egy csapásra az anyaországban is közkeletűvé váltak a helyi önkormányzatisághoz kapcsolódó fogalmak és kifejezések, amelyek akkor már évtizedek óta a délvidéki magyarok mindennapjaihoz tartoztak. Ugyanakkor a gazdasági élethez, majd az EU-s intézményrendszerhez kötődő nyelvezet fejlődési irama gyorsan lekörözte a határon túlit, így ez utóbbi számos tekintetben már nehézkesnek, archaikusnak tűnik.

A mai vajdasági magyar sajtó nyelvezete éppen a jogi és közigazgatási fogalmakat illetően sokszor esetleges és bizonytalan. Nem ritkák a tükörfordítások, az idegen szórend, több pontatlan kifejezés váltakozó használata ugyanazon fogalomra és így tovább. Nagy szükség volt tehát erre a kiadványra, remélhetőleg a délvidéki magyar média hamar felfedezi magának és alkalmazni is fogja egy korszerűbb, rugalmasabb és szabatosabb vajdasági magyar közbeszéd kialakulása, elterjedése érdekében.

Vajdaság, Magyarország, Bethlen Gábor Alap, Magyar Nemzeti Tanács, sajtó