Nyomtak egy nagy „nemlájk”-ot a Facebooknak. Besszel indul a cég tőzsdei idővonala

2012.06.05. 10:24

Szerző: Reményi Édua

Erős kezdés után gyors visszaesés – az egy hete bevezetett NASDAQ:FB árfolyamesése a befektetőknek nagy anyagi kárt, a Facebooknak hatalmas presztízsveszteséget okoz. Magával ránthatja a mélybe a részvény-probléma az egész céget?

A biztos haszonra szert tenni óhajtó kisbefektetők, akik nem számoltak a piac előre be- és túlárazásával, és kizárólag a profitexpresszt látták a közösségioldal-óriásban, amire mindenképpen legalább fel akartak jutni, ha a folyosón kell is tolonganiuk, egyelőre nem mernek ki/leszállni, hiába csípi a szemüket a mozdony füstje. A május 18-án, 38 dolláros árfolyammal bevezetett részvényt már az első órában tépni kezdték, ami több szakadás és felpattanás után a bevezetési árfolyam körül zárt (38,27$) az első napon, viszont a hétfői nyitás óta egyre lejjebb csúszik, és egy héttel a bevezetés után 33$-on jegyzik.

Pilótajátékra emlékeztet a Facebook-részvény őrület – a New Statesman egy elemzője szerint legalábbis délibábot kergetnek a bankok, befektetési házak és velük együtt a kisbefektetők a céggel kapcsolatban: kapzsiságuk miatt nem akarják észrevenni, hogy a király mezítelen. A gyors meggazdagodás reményétől vakon, a spekulánsok figyelmen kívül hagynak egy sor árulkodó jelet: a mindössze 8 éves titán egy olyan szektor szereplője, ahol láttunk már nagyobb múltú piacvezető cégeket is néhány hónap alatt eltűnni a süllyesztőben, valójában nincs vagyona: néhány szervere van Kaliforniában, amit esetleg pénzzé lehet tenni, annak sem számolnak utána, hogy a cég éves nyereségének 200-szorosára rúg a kapitalizációjának összege, ami 10%-os előirányzott részvényhozammal teljesíthetetlen növekedést vár a Facebooktól, miközben pl. a General Motors megszünteti a közösségi oldalon a reklámkampányát, mert nem tartja kifizetődőnek, amit követhet számos más nagy megrendelő is (pl. Procter & Gamble, AT&T).

Miközben vannak, akik szétshortolják magukat a papírtól pánikszerűen menekülőkkel, tudható, hogy a nagy részvénybirtokosok a részvényeik kb. 20–23%-ából akarnak pénzt csinálni. Az első napi kereskedésből megvásárolt új alkalmazást, a Karmát számos újabb felvásárlás követheti, a kérdés csak az, hogy az így befolyt pénzzel meddig tart a FB étvágya, és nem pukkad-e ki, mint egy lufi, ha túlvásárolja magát. Vannak, akik a kérdést inkább úgy teszik fel: mikor pukkad ki. Hogy csak a szőlő savanyú-e, vagy egyszerűbb kritizálni, mint fejleszteni, vagy mindkettő, netán a káröröm szépsége a vonzó számukra, szinte mindegy, az ellenben egyáltalán nem érdektelen, hogy a FB-óriás árnyékában élő fejlesztőknek két lehetőség látszik kínálkozni: vagy arra gyúrnak, hogy olyan szolgáltatást készítsenek, amit esetleg a FB jó pénzért felvásárol, vagy vegetálnak a talajszinten, amíg a mamut ki nem dől. A Facebook jelentős mértékben serkenti a fejlesztési iparágat – ha elbukik, számtalan kis vállalkozást is maga alá fog gyűrni. A ma is majdnem 850 millió felhasználó közül sokakat szintén mélyen érinthet, ha a közösségi oldal megszűnik – a bergeni egyetem kutatócsoportja áprilisban publikálta a Facebook-függőségmérő eljárását bemutató cikkét, ami gyakorlatilag patologizálja a kényszeres FB-jelenlétet.