A Pro7 német kereskedelmi csatornának 75 ezer eurót kell fizetnie

2012.06.01. 10:37

Szerző: Paál Vince

A Szövetségi Közigazgatási Bíróság döntésével megerősítette a tartományi médiahatóságok jogosítványait. A döntés értelmében a médiahatóságok követelhetik azt a reklámbevételt, amit a TV-adók jogsértő műsorokkal szereznek, amennyiben arra a tartományi médiatörvény lehetőséget ad

A dolog előzménye az volt, hogy a Pro7 éjszakai kiadásában, a „TV total” Bimmel-Bingo c. műsorában Elton (a műsorszám szereplője) éjjel találomra lakásokba csengetett be és kvíz-kérdéseket tett fel. Ha az álmából felvert lakos bizonyos keresetlen szavakkal fogadta az ajtónál csengetőt, akkor pénzjutalom járt neki. A műsorban persze látható volt a névtábla, ráadásul a lakosokat pizsamában mutatták. A berlin-brandenburgi médiahatóság a személyiségi jogok megsértéseként értékelte ezen eseteket. Ráadásul az éjjeli pihenés megzavarása alkalmas arra, hogy az illető testi biztonsága és jólléte sérüljön. Ezért a hatóság úgy döntött, hogy a műsorszámmal elért reklámbevételt követeli a tv-csatornától. Mivel a Pro7 megtagadta a bevétel összegének megadását, a hatóság azt becsléssel 75.000 €-ban állapította meg, és annak a médiahatóság részére történő átadását követelte.

A tv-társaság bíróság elé vitte az ügyet, és első fokon meg is nyerte azt, a hatóság fellebbezett, és másodfokon már neki adtak igazat. A Pro7 felülvizsgálati kérelmét a lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság elutasította. A bírák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a reklámbevételeket elvonó előírás nem ütközik a szövetségi jogba, és az alaptörvénnyel is összeegyeztethető. A tartományok eszerint törvényalkotási kompetenciával bírnak ilyen szabályok tekintetében, nem tartoznak a szövetségi büntetőjog hatálya alá, ellentétben a tv-adók állításával. A reklámbevételek elvonása a médiafelügyeletek olyan intézkedése, amellyel nem büntetőjogi cselekményt szankcionálnak, hanem a médiajogi kötelezettségek betartását biztosítják – áll a bírósági indoklásban. Az azonos elbírálás elve sem sérül azáltal, hogy az ARD és a ZDF közszolgálati adók vonatkozásában nincsenek ilyen szabályok. A duális médiarendszerben különböző felügyeleti grémiumok léteznek, amelyeknek nem kell azonosaknak lenniük.

A német médiahatóságok működéséről az az általános vélemény, hogy többnyire szerény jogosítványokkal küzdenek a szabályok betartásáért, sokszor csak a figyelmeztetés eszköze áll rendelkezésükre. A Szövetségi Közigazgatási Bíróság ezen döntése a hatóságok pozíciójának megerősítéseként értékelhető.

Németország, ARD, ZDF, médiatörvény, bírság, reklám, bevétel