Tévénézési szokások, határon innen és túl

2012.05.30. 12:54

Szerző: Apró István

Intézetünk szervezésében a múlt év utolsó hónapjaiban fejeződött be az a kérdőíves adatfelvétel, amely a négy legnagyobb határon túli magyar közösség (Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja) körében vizsgálta a médiafogyasztási szokások, az anyanyelv használat és az identitás megőrzés közötti összefüggéseket. Az összehangolt kérdőíveknek és lekérdezési időintervallumnak köszönhetően a kapott adatbázisok összehasonlító módon elemezhetőek és értékelhetőek.

Az egyszerűbb, ám igen érdekes eredményekkel szolgáló kérdések között vannak az egyes régiók médiafogyasztási, ezen belül is tévénézési szokásai. A felmérésből például kiderül, hogy a legtöbbet a vajdasági magyarok tévéznek, mégpedig 174,2 percet, azaz csaknem három órát. Nem sokkal maradnak el tőlük az erdélyiek sem, a maguk 165,2 percével, majd a kárpátaljaiak jönnek 156,5, végül a felvidékiek napi 148,1 perccel. Az eltérés a két szélsőérték között végeredményben nem túl nagy, mindössze 26 perc.

A B-Fókusz Intézet korábbi adatfelvételeinek köszönhetően ugyanezek az adatok rendelkezésünkre állnak tíz évvel korábbról, 2001 vonatkozásában is. Az összehasonlítás érdekes eredményre vezet: az élen tíz éve is a délvidéki magyarok álltak 191,4 perccel, azaz esetükben az eltelt időszakban 17,2 perccel csökkent a készülékek előtt eltöltött idő. Hasonló mértékű csökkenés tapasztalható Kárpátalján, valamivel kisebb a Felvidéken, míg Erdélyben végeredményben nincs mérhető változás. Hasonló trendet más országokban is mértek már az utóbbi években és az elemzők általában a fiatalabb korosztályok „átpártolását” sejtik a tévétől az internethez. A határon túli magyarok esetében ez a kérdés mindenképpen elmélyültebb vizsgálódást igényelne, mert talán a kutatás módszertana, pontosabban az alapsokaság tulajdonságai és a mintavétel mikéntje kevéssé valószínűsítik ezt a magyarázatot.

Rendkívül érdekes viszont az összevetés az anyaországi adatokkal. Az AGB-Nielsen Médiakutató Kft. műszeres adatfelvételen alapuló statisztikája alapján az átlagos magyar tévénéző 2011-ben 302 percet, azaz több mint 5 órát ült naponta a készülék előtt. Márpedig ez több mint két órával haladja meg az általunk mért legmagasabb határon túli (nevezetesen a vajdasági) értéket! Élve a gyanúperrel, hogy a módszertani eltérések befolyásolhatják az eredmények összevethetőségét, olyan hazai kérdőíves felmérést kerestünk, amely ezt a hibalehetőséget minimalizálja. A Nemzeti Médiaanalízis, a GfK Hungária és a Szonda Ipsos közös kutatása szintén kérdőíves adatfelvételen alapult, így joggal remélhettük, hogy a mi eredményeinkkel jobban korrelálnak. Az ő adataik szerint 2001-ben a magyar tévénéző napi 190,44 percet ült a „varázsdoboz” előtt, 2010-ben pedig 216,01 percet. A magyarországi átlag még így is felülmúlja jó negyven perccel a legmagasabb, azaz a vajdasági értéket, de a különbség mégsem olyan döbbenetes. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az anyaországi érték 2004-ben kulminált (226,42 perc/nap), azóta itt is lassú csökkenést mutat. (Internet?)

A határon túli adatbázisok összehasonlító elemzését folyamatosan végezzük és igyekszünk feltárni számos, a fentiekhez hasonló alapösszefüggést, illetve vizsgáljuk ezek árnyaltabb, egymáshoz fűződő viszonyrendszerét is. 

Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, médiafogyasztás, felmérés